Nehézlégzés
Szülőként az egyik legrémisztőbb dolog lehet látni gyermekünk nehézlégzését. A nehézlégzés a légvétel nehezítettségét jelenti, ami magában hordozza az oxigénhiány lehetőségét. Ilyen esetben azonnal segíteni akarnánk gyermekünknek, de felmerül a kérdés, hogy hogyan és mi okozza a nehézlégzést? Mit lehet tenni ellene? A következő cikkben a gyermekeknél jelentkező nehézlégzést mutatjuk be részletesen.
Nehézlégzéssel kapcsolatos szolgáltatásaink a Gyermekgyógyászati Központban
Mit jelent a nehézlégzés gyermekkorban?
Mik a nehézlégzés tünetei gyermekeknél?
Milyen típusokba sorolhatjuk a gyermekeknél jelentkező nehézlégzést?
Milyen vizsgálatok szükségesek nehézlégzés esetén?
Hogyan kezelhető a hirtelen fellépő nehézlégzés?
Hogyan kezelhető hosszú távon a nehézlégzés?
Nehézlégzéssel kapcsolatos szolgáltatásaink a Gyermekgyógyászati Központban
- szakorvosi ellátás
- gondozás
- mellkasröntgen
- gyermekorvosi ellátás
- képalkotó vizsgálatok (röntgen, tüdő-CT, MR)
- laborvizsgálatok
- gyógyszeres kezelések
- gyógytorna, légzőtorna
Mit jelent a nehézlégzés gyermekkorban?
A gyermekkori nehézlégzés egy komplex probléma, amely sokfél okra vezethető vissza. A nehézlégzés a legvétel nehezítettségét jelenti, azt, hogy plusz izommunkát, koncentrációt, energiát kell beletenni minden egyes légvételbe a gyermeknek, hogy elegendő oxigénhez jusson. Ez rendkívül megterhelő és a kimerülés veszélyével fenyeget. Szülőként is igencsak megterhelő látni gyermekünk nehézlégzését. A nehézlégzés egy akut állapot, amely sürgős beavatkozást igényel. A nehézlégzés gyakori probléma, világszerte több millió gyermeket érint. A nehézlégzés valójában csak egy tünet, nagyon sok kórkép vezethet nehézlégzéshez, melyekben valahogyan sérül a normál légvételi mechanizmus vagy nem kielégítő az oxigénellátás a test szöveteinek. Ez történhet például futáskor is a gyermekekkel. A megterhelő fizikai munka során az izomzatunk több vérellátást és több oxigént igényel, ha nem kielégítő a normál légzés, kialakulhat a nehézlégzés.
A nehézlégzés azonban sok betegség tünete is lehet. Belégzési nehézlégzést látunk a felső légutak szűkületeivel járó betegségekben (pl. krupp), míg a kilégzési nehézlégzés az alsó légutak szűkületével járó betegségekben (pl. asztma, obstruktív bronchitis) gyakori.
Mik a nehézlégzés tünetei gyermekeknél?
A nehézlégzés tüneteit nagyon fontos időben felismerni. Ez mind gyermekekre, mind felnőttere is igaz, de a gyermekek fokozott odafigyelést igényelnek. Nehézlégzés esetén a gyermeken látható, hogy erőlködve lélegzik. Előfordulhat, hogy hangosan veszi a levegőt vagy fújtat, valamint látható a légzési segédizmok igénybevétele. Ez azt jelenti, hogy a hasizmokat is használja a gyermek légzéshez, látható a bordaközti izmok behúzódása belégzéskor, esetleg a nyakizmokat is igénybe veheti. A nehézlégzés során ez a fokozott izommunka vezethet kimerüléshez.
A csecsemők nehézlégzésére jellemző, hogy légzéssel összefüggésben, szinte szinkronban biccentik a fejüket, és nyögve lélegeznek. Enyhe esetben a nehézlégzés csak fizikai megterhelésre jelentkezik, súlyosabb esetben már nyugalomban is megfigyelhető. A nehézlégzés kialakulása lassú is lehet, hónapokat vagy éveket is igénybe vehet, de akutan is megjelenhet a nehézlégzés súlyos légszomjjal társulva. A nehézlégzés életveszélyes állapotot is jelezhet, ezért figyelni kell a súlyosságát és mindig komolyan venni!
A nehézlégzés és a légszomj jelei:
- légzésszám növekedése
- orrszárnyi légzés: légzéskor az orrszárnyak behúzódása
- légzési segédizmok hazsnálata: a kulcscsont alatti és feletti árkok,, a bordaívek és a bordák közötti árkok, a gyomor behúzódása légzéskor
- paradox rekeszmozgás: minden belégzéskor a has kinyomódik
- nyugtalanság, szakadozott beszéd
- kruppos légzés (ugató köhögés)
- asztmatikus légzés (lassú kilégzés és sípolás)
- cyanosis: a nyálkahártyák (pl. ajak) és a köröm kékes elszíneződése is kialakulhat súlyos oxigénhiányban
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Milyen típusokba sorolhatjuk a gyermekeknél jelentkező nehézlégzést?
Gyermekkori nehézlégzés lehet átmeneti vagy krónikus jellegű, és különböző típusokba sorolható az alapján, hogy mi okozza a nehézlégzést. Sok betegséghez társulhat a nehézlégzés, a légszomj és a fulladás érzés. A nehézlégzés leggyakoribb okai között a légzőrendszer betegségei szerepelnek (krupp, asztma, bronchitis, tüdőgyulladás, allergiás reakciók stb.). Gyermekeknél külön meg kell említeni a félrenyelést, mint a nehézlégzés hátterében álló okot. Gyakran fordul elő ugyanis gyermekeknél, hogy akár az ételt félrenyelik, akár egy kisebb játékot megpróbálnak lenyelni és az megakad a légcső egy pontján, csökkentve az átáramló levegő mennyiségét és nehézlégzést okozva.
- Allergiás eredetű: Az allergiás asztma a leggyakoribb típusa a gyermekkori nehézlégzésnek. Az allergének, például pollen, poratka vagy állatszőrök a légutak allergiás reakcióját okozzák, amelyek görcsökhez és gyulladáshoz vezetnek, és így nehézlégzést okoznak.
- Infekciós eredetű: A gyakori légúti fertőzések, például a nátha, influenza, krupp vagy tüdőgyulladás is okozhatnak ideiglenes nehézlégzést a gyerekeknél.
- Strukturális vagy fejlődési problémák: Születésüktől fogva olyan strukturális problémák is okozhatják a nehézlégzést, mint például a hörgők vagy tüdőhöz kapcsolódó rendellenességek.
- Egyéb kórképek: Néhány gyermeknél olyan alapbetegségek, mint például a reflux vagy szív- és érrendszeri betegségek is járhatnak nehézlégzéssel. Anyagcsere betegségek, például a pajzsmirigy betegségek, vese betegségek és a központi idegrendszeri betegségei is kiválthatják a nehézlégzést. Megjelennek a nehézlégzés tünetei a keringési elégtelenség és a shock állapotában is, ez a legsúlyosabb eset, amit a nehézlégzés jelezhet.
Kapcsolódó cikkünk
Mit tegyünk kruppos köhögés esetén?
Kruppos köhögésnek az éjszaka folyamán jelentkező, ugató köhögést nevezzük. A gyermeket gyakran álmából riasztja a köhögés, melyhez fulladásérzés is társulhat. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa elmondta, hogy mit tegyünk, ha gyermekünknél a betegség jeleit ...
Milyen vizsgálatok szükségesek nehézlégzés esetén?
A gyermekkori nehézlégzés diagnózisa kihívást jelenthet, mivel az egyes betegségek tünetei gyakran hasonlítanak egymásra, és számos kiváltó oka lehet a nehézlégzésnek. Az első lépés a szülők részéről a nehézlégzéshez kapcsolódó tünetek észlelése, mint például a hörghurut, a köhögés, a légszomj, a láz vagy a sűrű orrfolyás. Ha a szülők vagy gyermek gondozói ilyen tüneteket észlelnek, fontos, hogy konzultáljanak egy gyermekorvossal vagy tüdőszakorvossal. A nehézlégzés pontos okának felderítése érdekében a gyermekorvos fizikai vizsgálatot végez, és a tünetek és a családi anamnézis alapján elkészíti a differenciáldiagnózist. További diagnosztikai tesztek is szükségesek lehetnek, például a légzésfunkció mérése, allergiatesztek, vérvétel vagy képalkotó vizsgálatok (pl. mellkas röntgen, CT-vizsgálat), hogy pontosan meg lehessen határozni a nehézlégzés hátterében felmerülő problémát.
Az orvos a fizikális vizsgálat során a vér oxigénszintjét is méri egy ujjra csiptethető szaturáció mérő eszközzel. Ezt otthonra érdemes lehet beszerezni szülőként, ha valamelyik gyermeknél gyakran fordul elő nehézlégzés. Ezzel az eszközzel mérni lehet a vér oxigén szintjét. Ha a vér oxigén szintje 90-95% között van, érdemes konzultálni a gyermekorvossal a további teendőkről. Ha az oxigénszint 90% alá esik, azonnal mentőt kell hívni a nehézlégzéssel küzdő gyermekhez. Az oxigén hiányt a lehető leghamarabb pótolni kell.
Hogyan kezelhető a hirtelen fellépő nehézlégzés?
Ha gyermekünknél nehézlégzést tapasztalunk, fontos, hogy azonnal segítsük a légzését pár egyszerű dologgal. A légzés például félig ülő helyzetben a legkönnyebb. Ehhez fektessük magasabb párnára a gyermeket, olyan helyzetben, hogy a feje kissé hátraszegett állapotban legyen. Kisebb gyermeket vagy csecsemőt a karunkba véve is sétálhatunk vele, a függőleges helyzet a légzést is segíti, és a közelségünk megnyugtatja. Maradjunk a gyermekkel, ne hagyjuk magára, vigyázzunk rá! Habár szülőként is ijesztő átélni a gyermek nehézlégzését, fontos, hogy megőrizzük a lélekjelenlétünket az adott helyzetben. A gyermekek nagyon megijednek, akár halálfélelmük is lehet a nehézlégzés és a légszomj miatt, úgyhogy fontos ott maradnunk velük és a lehető legjobban megnyugtatni, csillapítani őket, biztonságot nyújtani a számukra. Megpróbálhatjuk lekötni a figyelmüket is valamivel.
A nehézlégzést és egyéb tüneteket tapasztalva érdemes lehet konzultálni a gyermek orvosával, súlyos esetben pedig mentőt hívni.
Hogyan kezelhető hosszú távon a nehézlégzés?
A gyermekkori nehézlégzés további kezelése és megelőzése a nehézlégzést kiváltó okoktól és a súlyosságától függ. Az allergiás eredetű nehézlégzést például gyakran antihisztaminokkal vagy inhalált szteroidokkal kezelik, hogy csökkentsék a gyulladást és a nehézlégzést, hogy megelőzzék az allergiás rohamokat. Az infekciós eredetű nehézlégzésre antibiotikumok vagy egyéb vírusellenes szerek lehetnek szükségesek.
Súlyosabb esetekben, például asztma esetén, hosszú távú terápia szükséges, amely magában foglalja az inhalált gyógyszerek rendszeres szedését, és a gyermek és szülei oktatását a tünetek kezelésére szolgáló terápiás módszerekkel kapcsolatban. Az életmódbeli változtatások, mint például a környezeti allergének elkerülése vagy a testmozgás szerepe is fontos.
Azokban az esetekben, amikor a nehézlégzés strukturális problémák miatt jelentkezik, sebészeti beavatkozás lehet szükséges a probléma megoldására.
A nehézlégzés függetlenül attól, hogy egy akut állapot okozza, vagy egy életen át fennálló probléma, megfelelő kezeléssel jelentősen javítható. Ezáltal a gyermek életminősége és a jövőbeli kilátásai is javulnak. A szülőknek és az orvosoknak együtt kell működniük a nehézlégzés tüneteinek észlelésében és a legmegfelelőbb terápia kiválasztásában, hogy a gyermekek egészséges és aktív életet élhessenek. Az információ és az odafigyelés kulcsfontosságú a gyermekkori nehézlégzés kezelésében és megelőzésében.Téma szakértői
