Mikor gyanakodhat arra, hogy gyermeke élelmiszerfertőzést kapott?

Online Bejelentkezés

Dr. Hidvégi Edit PHD

+36 30 208 5571

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Ha baj van a konyhában

A nyár különösen nagy figyelmet igényel az ételek elkészítése és helyes tárolása szempontjából. A nyers tojásos hidegkonyhai készítmények, tészták, fagylaltok, tejes-, tejfölös-, tejszínes vagy darált hússal készült ételek, halból vagy gombából készült fogások és a felületesen átsütött (pl. grillezett) ételek jelentik a legnagyobb kockázatot az élelmiszer eredetű megbetegedések tekintetében – mondja dr. Hidvégi Edit. Az élelmiszerfertőzések vezető oka a nem megfelelő hőkezelés, az ételek tárolásával kapcsolatos hiányosságok (pl. hűtés hiánya), illetve az élelmiszer-higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása. Gyakran előfordul, hogy maga az ételt készítő személy hordozza a fertőzést (pl. egy gennyesedéssel járó bőrbetegség vagy hányással-hasmenéssel járó betegség formájában), és szennyezi be a gyermek ételét. Sajnos az alapanyagok és a konyhai eszközök (kések, vágódeszkák, konyharuhák) közvetítésével is könnyedén bekerülhetnek a kórokozók a fogyasztásra kész ételekbe.

Ez bizony élelmiszerfertőzés!

Az élelmiszerfertőzéseket az ételben lévő kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák és paraziták) toxinjai okozzák, amelyek a tápcsatornán lejutva kerülnek a gyermek szervezetébe, és okoznak jellegzetes tüneteket. Nem keverendők ide azonban a gyermek túlérzékenysége (táplálkozási allergiája, intoleranciája) miatti megbetegedések, amelyek tünetei átfedést mutathatnak az élelmiszerfertőzés tüneteivel – hangsúlyozza a szakember. Az élelmiszer eredetű fertőzések hátterében legtöbbször baktériumok (Szalmonellák, Campylobacter jejuni, Escherichia coli törzsek, Staphylococcus aureus) állnak.

Mivel élelmiszerfertőzés esetén a beteg kisgyermek a fertőzést okozó mikrobát üríti a szervezetéből, ezért a fertőzés másokra is tovább terjedhet. Ha tehát a gyermek környezetében közel hasonló időben, többeknél is ugyanolyan gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkeznek, ugyanannak az ételnek fogyasztását követően, akkor joggal gyanakodhatunk ételfertőzésre.

Ételfertőzésre utaló tünetek

Az ételfertőzések jellegzetes gyomor-és bélrendszeri tünetekkel, émelygéssel, hányással, hasmenéssel, véres széklettel, gyomorfájdalommal, hasi görcsökkel jelentkeznek, illetve általános rossz közérzet és láz is kísérheti őket. Csecsemők és kisgyermekek esetében a hányás és hasmenés miatti nagyfokú folyadékvesztés súlyosabb esetben kiszáradáshoz és a só-víz háztartás felborulásához vezethet. Ilyenkor az alábbi jelekre érdemes a szülőknek figyelnie:

• a pisis pelenkák számának csökkenése
• száraz nyelv és nyálkahártya
• besüppedő kutacs
• száraz, könnyen ráncolható bőr
• aluszékonyság, bágyadtság

Ezek a legfontosabb teendők

Hidvégi doktornő arra hívja fel a figyelmet, hogy hányás és hasmenés (napi háromnál több, nagy mennyiségű, híg széklet) esetén a legsürgetőbb feladat a folyadékpótlás, hogy elkerüljük a kiszáradást. Anyatejes csecsemőknél ne hagyjuk abba a szoptatást, sőt igyekezzünk minél gyakrabban mellre tenni a babát. Nagyobb gyermekek előzőleg lehűtött folyadékot (pl. limonádét, enyhén cukros teát) kortyolgassanak kis adagokban. Kiszáradás veszélye esetén érdemes gyógyszertárból beszerezhető, speciális ionokat tartalmazó rehidráló italport beszerezni, amit folyadékban elkeverve adhatunk gyermeknek.

-A hasmenés többnyire jól kezelhető otthon is, ám ha hányás is jelentkezik, az sokkal veszélyesebb, nagyobb odafigyelést igénylő állapot. Hasmenés és hányás esetén a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőt mindenképpen lássa a gyermek háziorvosa. Akkor is forduljunk szakemberhez, ha a gyermek tünetei súlyosak (erős hasi görcsök, letargia, csillapíthatatlan hányás/hasmenés) vagy folyadékpótlása elégtelen és fennáll a kiszáradás kockázata. Rendkívül súlyos tünet az ételfertőzés során jelentkező véres széklet is, amit azonnal jelezni kell a védőnőnek és a gyerekorvosnak.

Szigorúan tilos hasfogó készítményt adni a gyermeknek!

Hogy előzhető meg az ételmérgezés?

• Tartsuk be az alapvető higiénés szabályokra! Gyakran és alaposan mossunk kezet, körmeink legyenek ápoltak!
• Tartsuk tisztán, rendezetten a konyhát és a konyhai eszközöket!
• Hasmenés, hányás, láz tüneteivel, bőrgyulladással ne készítsünk ételt!
• A nyers húst és tojást tároljuk külön a többi nyersanyagtól, ügyelve arra, hogy ne szennyezzék be azokat!
• Fordítsunk nagy gondot az alapanyagok előkészítésére!
• A sütés-főzés megfelelő hőfokon történjék és legyen alapos!
• Ellenőrizzük rendszeresen a hűtő tisztaságát és hőfokát!
• Ne tároljuk túl az ételeket!
• A maradékot gyorsan hűtsük le. Ha ismét fogyasztunk belőle, ügyeljünk az újbóli alapos hőkezelésre!
• Kisgyermeknek ne adjunk nyers tojást és tejet vagy félig nyers húst!