Adhatunk-e epret a babának?

Online Bejelentkezés

Dr. Balogh Ádám PhD

+36 30 208 5571

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Eper vagy szamóca?

A közhiedelemmel ellentétben az eper néven ismert gyümölcs valójában a fán terem (faeper), a kereskedelmi forgalomban kapható és nagy népszerűségnek örvendő szamócát ellenben évelő bokrokról szedjük le. Ez utóbbi egy jellegzetes illatú és zamatú gyümölcs, ami egyúttal gazdag C-vitamin, kalcium és foszfor-és folsavforrás is, emellett nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat. 

Mikortól adható az eper?

A 2019-ben elkészült hazai hazai hozzátáplálási ajánlás szerint kezdetben csak kis mennyiségben adjunk apró magvas, nehezen tisztítható gyümölcsöket a babának – mondja Dr. Balogh Ádám, aki hozzáteszi, hogy érdemes ezek a bevezetésével a gyermek 11-12. hónapos koráig várni. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a potenciálisan allergizáló ételek étrendbe történő bevezetésénél nincs szükség a többi szilárd táplálékhoz képest eltérő ajánlásra. Valójában a túlságosan késői, egy éven túli bevezetés növeli az allergiás szenzitizálódás kockázatát, és csökkenti a tolerancia kialakulásának lehetőségét.

Mire kell figyelni az eper bevezetésekor?

Mivel az eper rendkívül sérülékeny és romlékony, ráadásul peszticidekkel (és földdel) leginkább legszennyezett gyümölcsként tartjuk számon, így alapos átválogatás és mosás után szabad adni a babának. Csak friss és hibátlan eperszemeket kínáljunk neki, amit érdemes kis falatokra vágni vagy pürésíteni, mert az apróbb szemeket könnyen félrenyelheti. Az eper első kóstoltatását követően várjunk 4-5 napig a további újdonságok étrendbe történő bevezetésével, így, ha allergiás reakció alakul ki, akkor tudni fogjuk, hogy az eper okozhatta a tüneteket.

Allergizál-e az eper?

Az eper fogyasztását követően allergiás reakció alakulhat ki, bár arról nincsenek pontos adatok, hogy mennyi gyermeket érinthet az eperallergia. Egy kifejezetten kisgyermekekre koncentráló tanulmány szerint a kétévesnél fiatalabbak 3-4 százaléka volt allergiás erre a gyümölcsre, ez az arány később (gyermek- és felnőttkorra) 1 százalék alá esett. Úgy tűnik tehát, hogy van esély arra, hogy az eperallergiát kinője a gyermek. Balogh doktor szerint gyakori jelenség, hogy az eper fogyasztásakor a száj körülötti bőr enyhén kipirosodik (periorális dermatitis), amit azonban a gyümölcsben lévő hisztaminhoz hasonló, úgynevezett vasoaktív aminok váltanak ki, és nem valódi allergiáról van szó. Az eperallergiát az eperben található fehérjék okozzák. Allergiás reakcióként csalánkiütés, viszketés, az ajkak, az arc és a szemek duzzanata, hasi görcsök, hányás, hasmenés, súlyosabb esetben akár légzési nehézség és eszméletvesztés is kialakulhat. Gyermekek esetében az ételallergia diagnózisa életkortól függően történhet kizárásos diétával vagy vérből végzett allergiavizsgálattal is.