Dobhártyagyulladás
Az akut dobhártyagyulladás általában középfülgyulladással együtt jelentkezik a gyermekeknél. A fülfájás és a halláscsökkenés tipikus tünetei a dobhártyagyulladásnak. A krónikus dobhártyagyulladás enyhe lefolyású, fő tünete a fülből csorgó váladék lehet. Mind az akut, mind a krónikus dobhártyagyulladások hatékonyan kezelhetők, és kezelendőek, különben halláscsökkenéshez vezethetnek. Cikkünkben végigvesszük a gyermekeknél gyakrabban előforduló akut és krónikus dobhártyagyulladás okait, tüneteit és kezelését.
Dobhártyagyulladással kapcsolatos szolgáltatásaink
Mi az a dobhártyagyulladás?
Milyen tünetei vannak a dobhártyagyulladásnak?
Mi okozza a dobhártyagyulladást?
Mennyire gyakori a dobhártyagyulladás?
Milyen a dobhártyagyulladás lefolyása?
Hogyan diagnosztizálják a dobhártyagyulladást?
Hogyan kezelik a dobhártyagyulladást?
Milyen szövődményei lehetnek a dobhártyagyulladásnak?
Dobhártyagyulladással kapcsolatos szolgáltatásaink
- szakorvosi ellátás
- videóendoszkópia
- gondozás
Mi az a dobhártyagyulladás?
A dobhártyagyulladás megértéshez elsőként nézzük át a fül felépítését. A fül három szakaszra osztható: külső hallójárat, középfül és belsőfül. A dobhártya egy vékony szövethártya, ő jelenti a határt a külső hallójárat és a középfül között. A dobhártya fő funkciója a középfül védelme mellett az, hogy a hanghullámokat a belső fülbe továbbítsa, ahol a csiga (a hallószerv) található. Éppen ezért, ha dobhártyagyulladás alakul ki, a hallás károsodhat, mert a dobhártya megvastagodik ilyenkor, és nem tudja megfelelően továbbítani a hanghullámokat.
Akut dobhártyagyulladás
Az akut dobhártyagyulladás - amelyet az orvosok myringitisnek neveznek - fájdalmat és lázat okoz, és hallási nehézségekkel járhat. Ez a fajta dobhártyagyulladás gyakran középfülgyulladással együtt jelentkezik. Az akut dobhártyagyulladást vírusok vagy baktériumok okozzák.
A tünetek fájdalomcsillapítással, bakteriális fertőzés esetén pedig antibiotikumokkal enyhíthetők. Általában azonban néhány nap múlva maguktól megszűnnek a tünetek. Súlyos szövődmények ritkán fordulnak elő akut dobhártyagyulladás esetében.
Krónikus dobhártyagyulladás
A krónikus dobhártyagyulladás általában enyhébb természetű. A fájdalom ritka, de a külső hallójáratból tapasztalhatunk váladékcsorgást. A krónikus dobhártyagyulladás okai nem tisztázottak, de összefüggésben lehetnek a fülkürt nem megfelelő működésével.
Milyen tünetei vannak a dobhártyagyulladásnak?
Az akut dobhártyagyulladás tipikus tünetei a következők:
- Hirtelen fellépő fülfájás
- Egyes esetekben halláscsökkenés - a középfülben felgyülemlett folyadék miatt: ez általában egy kísérő tünet, ami a középfülgyulladás következtében következik be.
- Folyadékkal vagy vérrel telt hólyagok a dobhártya külső oldalán
- Esetleg láz is kísérheti a dobhártyagyulladást
- Ezenkívül az akut dobhártyagyulladás szinte mindig középfülgyulladással jár együtt
Fontos tudni, hogyha nem kezelik az akut dobhártyagyulladás a középfülön keresztül átterjedhet a belső fülre. Ez szédülést, belsőfül-süketséget és hányást okozhat. Belsőfül-süketség esetén a hangjeleket másképp érzékeljük, ami megváltoztatja a beszéd és a hangok hangszínét és minőségét.
Krónikus dobhártyagyulladás tünetei
A dobhártyagyulladás akkor tekinthető krónikusnak, ha a tünetek legalább egy hónapig fennállnak. A krónikus dobhártyagyulladások általában enyhék. A lehetséges tünetek közé tartozik a fülfájás, a viszketés és a fülnyomás. Néha folyadék ürül a fülből, amit az orvosok fülfolyásként vagy otorrheaként emlegetnek. Kezelés nélkül további kórokozók telepedhetnek meg, ami újrafertőződéshez vagy a dobhártya szakadásához vezethet. Ha egy csecsemő folyamatosan a füléhez kapkod, nyűgösnek tűnik és szopási sztrájkba kezd, sokszor ebben a formában adja szülei tudtára, hogy fáj a füle. A fülfájás igen gyakori betegség a gyermekek körében, ami sokszor a középfülgyulladás egyik kísérő tünete. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a ...Kapcsolódó cikkünk
Csecsemőkori középfülgyulladás, így ismerheted fel!
Mi okozza a dobhártyagyulladást?
Különböző vírusok vagy baktériumok okozhatnak akut dobhártyagyulladást. Ezek általában ugyanazok a kórokozók, amelyek akut középfülgyulladás hátterében is állnak.
A két szerv közös gyulladásának az az oka, hogy a középfül könnyen fertőződhet a fülkürt felől, a középfülben lévő gyulladás pedig könnyen dobhártyagyulladást okozhat. A fülkürt feladata ugyanis, hogy a középfület a garat felső részével, az orrüreggel kösse össze, és így lehetőséget adjon a levegő és folyadékok távozására a középfülből. Biztosítja a légnyomás kiegyenlítődését a dobhártya két oldalán. A fülkürt azonban nemcsak elvezet, hanem a közvetítésével a garat és az orr területéről kórokozók juthatnak át a középfülbe, onnan pedig a dobhártyára dobhártyagyulladást okozva.
Valamint, hogyha az orrgarati részen és a fülkürtben gyulladás van, az az ott található nyálkahártya duzzanatával jár. Beszűkülhet, vagy akár el is záródhat így a fülkürt nyílása. Ha pedig a dobüreg nem tud megfelelőképpen szellőzni, a légnyomás nem sem tud kiegyenlítődni a dobhártya két oldalán. Emiatt a dobhártya behúzódik, és a hallócsontok mozgása is korlátozódhat, romlik a hanghullámok közvetítése és a hallás.
Ha a dobhártyagyulladást vírus okozza, akkor a dobhártya felületén hólyagok lesznek láthatóak, a hólyagokban pedig híg folyadék gyülemlik fel.
A kórokozók és idegentest a külső hallójárat felől is okozhat dobhártyagyulladást. Ez azonban ritkán fordul elő.
A krónikus dobhártyagyulladás pontos oka nem tisztázott. A szakértők feltételezik, hogy bizonyos külső tényezők károsítják a dobhártyát - például megsérülhet, ha vattapamacsot használnak a fül belsejének tisztítására. A fülön végzett sebészeti beavatkozások szintén lehetséges okok lehetnek. Továbbá ha a belső oldalról a fülkürt hibás működése vagy a megnagyobbodott orrmandulák miatt nem megfelelő a dobüreg szellőzése, az is okozhat visszatérő, akár krónikussá váló középfülgyulladást, valamint dobhártyagyulladást.
Mennyire gyakori a dobhártyagyulladás?
A dobhártyagyulladás viszonylag ritka. A kutatások szerint évente a 2 év alatti gyermekek körülbelül 6%-ánál alakul ki akut dobhártyagyulladás. A gyermekek között a fiúk gyakrabban érintettek dobhártyagyulladással, mint a lányok. Felnőtteknél azonban a dobhártyagyulladás a nők körében gyakoribbnak tűnik, mint a férfiaknál.
Milyen a dobhártyagyulladás lefolyása?
Akut dobhártyagyulladás esetén a fájdalom általában 3 napon belül magától megszűnik. A fülből származó csorgó váladék néhány hétig fennmaradhat. Vagyis tovább tart a váladékcsorgás, mint maga a dobhártyagyulladás. A dobhártyagyulladás általában teljesen megszűnik, ritkán vezet szövődményekhez.
A krónikus dobhártyagyulladásban szenvedő gyermekeknél a tünetek legalább egy hónapig fennállnak. Ez idő alatt vannak olyan szakaszok, amikor tapasztalható váladékcsorgás a fülből, és nyomást éreznek a gyermekek a fülben, valamint olyan szakaszok, amikor a tünetek megszűnnek. Ismételt dobhártyagyulladások esetén halláskárosodás léphet fel szövődményként.
Hogyan diagnosztizálják a dobhártyagyulladást?
A dobhártyagyulladás vizsgálatában az anamnézis felvétel az első lépés. Az orvos először is az akut tünetekről és a gyermek betegséggel kapcsolatos előzményeiről kérdezősködik - például arról, hogy a gyermeknek korábban volt-e bármilyen más problémája a fülével. Ezt követi a fizikális vizsgálat. Az orvos otoszkópot használ a dobhártyagyulladásos elváltozásainak kimutatására, ezzel láthatóvá válik a dobhártya. Azt is meg tudja állapítani, hogy a betegnek középfülgyulladása van-e, és hogy a dobhártyagyulladás akut vagy krónikus. Ez határozza meg, hogy milyen kezelést kell alkalmazni.
Kétség esetén az olyan képalkotó eljárások, mint a komputertomográfia (CT) segíthetnek az orvosoknak a helyes diagnózis felállításában - de ezekre ritkán van szükség. A hallásvizsgálat segít megállapítani, hogy a beteg gyermek halláskárosodásban szenved-e. Vizsgálatot végezhetnek annak megállapítására is, hogy pontosan melyik kórokozó okozta a fertőzést. Ehhez mintát kell venni a fülből csorgó váladékból és tenyésztés végezhető, amin pontosan azonosítható a kórokozó, illetve antibiotikum rezisztencia vizsgálat is végezhető a jobb gyógyszerválasztás érdekében.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan kezelik a dobhártyagyulladást?
Az akut dobhártyagyulladást a következők módokon kezelhető:
- Fájdalomcsillapítás
- Gyulladáscsökkentő gyógyszerek
- Dekongesztáló orrcseppek, melyek segítik a váladék ürülését az orrüregekből. A dekongesztáló orrcseppek javítják a középfül szellőzését. Ezeket a cseppeket csak néhány napig ajánlott használni, mert károsíthatják az orr nyálkahártyáját.
- Szükség esetén antibiotikumokkal is kezelhető a dobhártyagyulladás, ha a gyulladás hátterében bakteriális fertőzés áll. Az antibiotikumok az első választás a krónikusan gyulladt dobhártya kezelésére - feltéve, hogy az ok bakteriális fertőzés. A tünetek azonban gyakran újra jelentkeznek az ilyen típusú kezelés után. Az antibiotikumok fülcseppek formájában vagy tabletta formájában lenyelve is bevehetők. Néha gyulladáscsökkentő szteroidokkal kombinálva írják fel őket.
- Az orvos egy kis késsel feltörheti a dobhártyán lévő hólyagokat. A hólyagok jellemzően vírus okozta akut dobhártyagyulladásban vannak jelen. Ez enyhíti a fájdalmat, mivel megakadályozza a szövetek megnyúlását.
- Ha a gyulladás a gyógyszeres kezelés ellenére továbbra is kiújul, az orvosok a krónikus dobhártyagyulladást szén-dioxid lézerrel kezelhetik. Ez rétegről rétegre távolítja el a gyulladt szövetet.
- Ha ez a kezelés nem elég hatékony, a dobhártya gyulladt részét műtéti úton is eltávolíthatják, és egy mesterséges anyagból készült membránnal helyettesíthetik a dobhártyát.
Milyen szövődményei lehetnek a dobhártya gyulladásnak?
A dobhártyagyulladás kezeléssel egy héten belül el szokott múlni. Azonban azokban az esetekben, amikor nem kezelik és elhanyagolttá válik, a dobhártyagyulladás krónikussá válhat. A krónikus dobhártyagyulladás a dobhártya megvastagodásával jár, ez pedig hallásromláshoz vezethet. Ilyenkor hallásjavító műtét segíthet.
Ha a krónikus dobhártyagyulladás is kezeletlen marad, a külső hallójárat beszűkülhet vagy akár el is záródhat. Ez potenciálisan süketséget okozhat.Téma szakértői
